Vissza a billentyűzet elé.

A helyszínre járás az unalomnak és a stressznek ellenállhatatlan elegye. Amikor a vége felé az ember segge már rárohad a műanyag-alapú kárpitozásra, és a szövet és a comb között felgyülemlik a hulladékhő, akkor a bürokrata arcán erőltetettre fordul a mosoly. Általában elég egymástól elég messze lévő célpontokat kell végigjárni, így aztán előfordul olykor, hogy egy helyi szállodában alszunk. Most is ez történt, hét napon belül kétszer. Mindkettő háromcsillagos, a különbség húsz év, meg egy kisebb minőségi térugrás. Ahhoz képest mindkettő drága. Ahhoz képest persze nem drága, hogy nem nekem kell fizetni.

Hallottunk legendákat is. Fantom-gázvezetékekről, meg személyiségzavaros hidakról, meg öntörvényű terekről. Építési területeken egymás elől a legtávolabbi sarkokba húzódó építész, illetve régész halálkommandókról. Meg az adminisztratív zsonglőrködésről. Arról különösen sokat.

Láttunk is dolgokat. Kinek-kinek másra van szeme. Nekem például arra, hogy második világháborús, pontonhidas átkelést vizionáljak este, a furcsa színű égen tespedő felhőkre. Bal oldalt voltak az amerikai főerők, átlósan keltek át a világos égdarabon, mellettük - gondolom, folyásirányban - kilőtt, hátára fordult folyami hajó. Közben Zero Signalt hallgattam, és ismerősként köszöntöttem a bevezető zörej mellékhatását, a zuhanás érzését.

Közben "pogácsát eszünk, kávét iszunk és sugárzást gyűjtünk magunkba". Hogy ezt a sugárzást a következő bürokrata-generáció nem fogja megköszönni nekünk, más kérdés.

Misztörendőzán végleg lelép. Mióta visszajött Brüsszelből, menni akart, bárhova, csak innen el. Meg tudom érteni, persze. Most várja a magánszféra. Mondta, hogy zavarja, mennyire nincs értelme annak a munkának, amit itt végez. Ebben is van persze valami, engem speciel jobban zavar, hogy ez lehetne másként is. Ő ebben nem hisz, szerinte ez a meló még jól végezve is értéktelen. Mondtam, hogy akkor álljon péknek. A bucit nem lehet felülvizsgálatnak alávetni, ugye.

Túl sok mindennel zsonglőrködöm megint, és a tököm kezd vele tele lenni, no.