A sok fogcsikorgatás közepette mindig felvidulok, ha űrtechnikai sikerekről olvashatok. (Pláne, ha európai eredményekről.) Na, és mit épített Európa? Naná, hogy egy automatizált, űrbeli nehéz teherszállítót, amiben ugyan semmi báj nincs - úgy néz ki, mint ami most szökött a Pirx kapitány történeteit megfilmesítő szocialista sorozat-remekmű díszletei közül -, viszont 7,5 tonna hasznos terhet bír, amikor elfogy belőle a konzerv, meg a fogkrém, akkor szemetesként működik, és amikor végképp nincs rá szükség, szépen visszatér a légkörbe, és mesterséges hullócsillagként fejezi be a pályafutását.

Legalább szépen végzi majd. Bónuszként, ha valaki látja majd, és kíván valamit, még a misztikumnak és a romantikának is ad két lapáttal.

És még mondják, hogy az űrkutatás nem jó semmire.

Mondjuk, a teljes örömhöz az kell, hogy biztonságban felszálljon, rendben elvégezze a feladatát, és gond nélkül visszatérjen. Jó napszelet, Jules.