Mata Haribo: beszivárgó, csábító gumicukor.

Más.

Van pár jó hírem: lassan beszállingóznak a kintlévőségeim, tehát még a végén az is előfordulhat, hogy a hónap végét nem mínuszban zárom, ami régen fordult elő velem utoljára; sikerült a beköltözés, lement a takarítás, most már csak két-három fázis van, amíg végre lezárom az albérletben való lakás történetének utolsó fejezetét; és van egy, ami még nem nyilvános.

A Hivatal izgalmas, ennek ellenére úgy tűnik, egyelőre biztos a székem. Ez mondjuk még kiderülhet bármikor.

A T-Com ügyes, okos és szép. Ezt nem azért mondom, mert már öt napja késnek a telefonom áthelyezésével, nem. Azért mondom, mert az ügyfélszolgálatos megpróbált meggyőzni, hogy a 06-80-as szám, ami csak a T-Com hálózatából működik, az elérhető az én számomra a Hivatalból. Mindezt azok után, hogy közöltem vele, hogy a kézibeszélőben hallható automata hangüzenet alapján én a szolgáltatás igénybevételére nem vagyok jogosult, mert nem megfelelő a körzetszámom. Most akkor mi van? Egyelőre az van, hogy írtam nekik egy levelet, de elég szerencsétlennek érzem, hogy csak akkor tudom felhívni őket, hogy mi van a telefonommal, ha van működő vonalas telefonom. Inkább fizetném a hívás díját, csak ne kéne azzal tökörésznem, hogy találjak egy olyat, amit el is fogad az az érzékeny lelke, az.