A helyszíni szüttyögésben az a csodálatos, hogy folyamatosan emlékeztetned kell magad arra, hogy ha egy fiatal lány rád mosolyog, az nem azért van, mert kedvel.
Fájdalmas tud lenni a gondolat.
Aztán egy kollégával lehimbáltunk tizenegy korsó és hét pohár sört az este folyamán, és kicsit alámerültünk az auditori depresszióba. Rohadt veszélyes betegség, ráadásul gyakran jelentés a vége.
Ma majdnem embernek éreztem magam.
2 megjegyzés:
Fejenként?
Nem, összesen. Így nem is annyira sok, tudom, de korlátozott volt az idő is, meg a pénz is. És másnap megint helyszín volt.
Megjegyzés küldése