...pedig már annyira reménykedtem hajnalban, hogy péntek van, de nem. Ahhoz képest még egészen jól sikerült ez a felkelés-projekt, főként, mert nem akart leverni senki. Bár ébredni kipihenten ébredtem, mire lezuhanyoztam, sikerült megint agyhalott állapotba züllesztenem magam - egyszer szeretném majd megtudni, hogy ezt hogyan, és főként miért csinálom. A fejemben hasztalan ketyeg a Red Bull adta plusz energia - és a tudat, hogy én ezt egyszer még piszokul meg fogom bánni -, de idővel mindkettő nyomtalanul eloszlik. Leveleket várok, amik egyelőre késnek. Céltalanul kattintgatok, ahelyett, hogy dolgoznék - tartok tőle, hogy a modern technika vívmányai sem adnak összeszedettséget, akármennyit tömök is belőlük a fejembe.

Kezd elegem lenne a télből. A hideggel semmi bajom, sőt, de a napsütötte órák száma túlságosan kevés. Nekem sem elég jó már semmi. *Srakker ügynök röhög*