Just a tumor in my head

Akkora véres egy undorító féreg bírok lenni olykor, hogy sírni tudnék néha. Főleg azokkal, akiknek sokkal tartozom. Most eléggé szégyellem magam, az a nagy fene igazság.

Hülyeségeket beszélek magamnak. (A baj az, hogy néha el is hiszem.) Olyanokat, hogy semmilyen sérelmet sem szabad eltűrni, hogy azonnal meg kell torolni, és hogy három burkolt figyelmeztetés után bárkire tüzet szabad - sőt, kell is - nyitni. Kurvára meg fogom én ezt még bánni.

Most be kell pótolnom azt, amit eddig elmulasztottam megtanulni: hogy mikor kell, és mikor nem szabad lángszórót ragadni.

Az érzelmi daganat baromságokat beszél a fejemben. Hamarosan fogom a baltát, és ismét műteni kezdek.

Vicces lesz.