Há!

Összeszámoltam: három novellával és egy jelentéssel vagyok elmaradva, meg kéne írnom egy feljegyzést is (ez már végképp koktélcseresznye a napalmosvödörben).

És persze nem fogok csinálni semmit, mert demoralizálódtam a nagy aritmetikai zsonglőrködésben. És még csodálkozom, miért nem történik semmi ebben a nagy kurva magyar államigazgatásban.

Igen, ma van a mániás fázisom, mert a depressziós fázisom úgy döntött, nem érek annyit, hogy figyelemre méltassa a tudatos énemet. Sz'al vihogok meg nyálzok, mint a sarokban felejtett három Sanity-pont. Néha komolyan tudom értékelni azokat az embereket, akik tényleg neki tudnak buzdulni, és úgy begótulnak, hogy a Gótügyi Főhivatal ingyen küldi nekik a diszkont csipkét és a mészfestéket. Én képtelen vagyok erre: vagy elalszom, vagy agresszív leszek, vagy azon találom magam, hogy megint körberöhögtem az egészet.

Viszont Bright kollégával kéne kezdeni valamit. Kérem a humanitárius szervezeteket, hogy küldjenek neki három hordó Red Bullban oldott antidepresszánst (bármi lehet, csak törkölyt ne, mert attól felhólyagzik a mája), mert ha a Gótügyi Főhivatal megtudja, országos hiány lesz a polipropilén függönycsipkéből, azt' válságba kerülnek a firhangmanufaktúrák. Én küldenék, de mert a kintlevőségeim elérik a fizetésem egyharmadát, nincs miből.

De lehet, hogy elrángatom sörözni, olyan az nekem, mint a Tool-KoRn koktél. Nem segít, de kurva jó.