Nem vagyok hajlandó más fassága miatt nyelni a fölös proteint. Capisce? Szóval ez az izé, ami az imént landolt a levesládámban, olyan gyorsan került továbbításra - hivatalból -, hogy több, szavahihető tanú szerint is átlépte a hangsebességet, így ez az első dokumentum, amely erre a teljesítményre képes volt.

A hét nagy részét nettávol fogom tölteni, így bejegyzések sem nagyon várhatók: az Office World Tour 2005. keddtől péntekig ki fogja tölteni a napjaimat. Előreláthatóan nem lesznek nagy megvilágosodások, hacsak az "eddig ismeretlen okból áttért az úttest menetirány szerinti bal oldalára", és a "szabályosan közlekedő" kifejezések velem kapcsolatban hírértéket nem nyernek. Na mindegy, ahogy az ősi bürokrata mondás tartja, csak a ravatalon nincs kockázat.

A hétvégén a fejembe töltöttem a Sandman számomra hozzáférhető részeit. Na vajon miért van az az érzésem, hogy ez az esemény a Frontline-on is meg fog látszani? (Mert hogy bőszen készül ám az Ep.4., bizony.) Egy az egyben, valamint szándékosan nem lopunk, természetesen, egyrészt, mert már nem mai darab ez a klasszikus. Az efféle piszkos munkákat mindig a tudatalattimra bízom. Az már hozzáedződött, és elég jól is csinálja.

És most megyek vissza. Képződni.