Vannak olyan szereplők egyes történetekben, akiknek, ezt mindenki pontosan tudja, fürtösgránátot kellett volna dobni a bölcsőjébe, utána a törmelékbe géppuskázni, végül beóvakodni a füstölgő helyiségbe egy lángszóróval, és incinerálni mindent, ami nagyobbnak tűnik, mint egy nyolcas anya. És ezzel még, alapos emberek lévén, még egyáltalán nem végeztünk.

Ugye.

A probléma az, hogy a főhősök, külön-különféle érzelmi okokra hivatkozva, point blank helyzetben visszautasítják az illető rosszarcú eliminálását. ("De hát könyörgöm, irtsd már ki, különben - a fején látszik - ez az idióta visszajön néhány rész múlva!") Éppen az efféle frusztrák elkerülésére vezettem be a Frontline-ba egy bizonyos NPC-t. Engem ugyan nem fog halálra idegesíteni a saját művem.

Csak a világ többi része, a dolgok jelenlegi állásából extrapolálva, orvul.