Blame... part 3

Na, délutánra kiderül, nyertem-e a Nagy Kanadai Vízumlottón. És hogy helyesen töltöttem-e ki a szelvényt. Standard biztonsági intézkedések - jó anyámat, akivel együtt mentünk, eléggé ledöbbentette a dolog -, bár a mágneskaput talán valamelyest kevésbé érzékenyre kalibrálták, mint a Külügyben, mert a mágneskártyára nem üvöltött. Én érzékenyebbre tenném. (Más kérdés, hogy ismerünk már olyan szúró- vágófegyvert, amely anyagából fakadóan vígan átcsúszik, mit átcsúszik, átmasírozik egy ilyen ellenőrzésen. Majd mindenki szépen megkeresi magának, nem mondom meg, hol van. Oszt' ne tessék ilyesmivel lebukni, mert alighanem már a kísérletet sem értékelik barátságos tréfának a biztonságiak és a rendőrök.) Igényes, bár kissé hideg belső tér, meglepően gyors ügyintézés. (Már le tetszett informálni, csókolom?)

Átnéztem még egyszer ezt a kérelmet - remélem, nem hagytam ki semmit, vagy magasakat kell dobnom Subterfuge-ra), és meg kell mondjam, hogy a szamárvezető része gyenge. Ez alapján nagyon szubjektív döntés kérdése a kérelmező részéről, hogy mikor mit ír rá a papírra, és nem derül ki, hogy mi a "nem hiánypótolható formai hiányosság". Kérem javítani.