Ha az ember egóját simogatják, az kiválóság.

Még akkor is, ha a meló jelentősebbik részét ezúttal sikerült Magamurára pakolni, aki végül kiválóan el is végezte az elvégzendőket. Miután megérkezett a szöveg, pár rosszarcú bemetszéssel - ha simításra már nem is futotta a keretből - sikerült talán még jobbá műteni a végeredményt; ezzel a varrogatással foglalatoskodtam a múlt hét vége felé, ugye. Már csak le kell festeni, mondjuk, pirosra, és rákötni a villámhárítóra. Lehet persze azt intonálni, amíg a felszteroidozott szikrát várjuk, hogy "Riiiise, my minion, rise!", de az ilyesmi tudóshoz nem méltó.

A mai csetes termés - ugye, ahelyett, hogy dolgoztam volna -, amiért téglát, vagy, tégla híján, hasonló kaliberű válaszcsapásokat kaptam:
Nosztaliga - régies stílusú anyagmozgató eszköz.
Na, ne emlegessük ezt a turul-témát, mert nagy lesz itt a turulbulencia.

A Hivatal, és benne is szeretve tisztelt középvezetőim láthatólag azt várják tőlem, hogy helyettük gondolkodjam, amiért majd ők bezsebelik szépen a vezetői babért és az osztályközi elismerést. Ott tévedtek el, hogy három és fél év alatt nagyszerűen megtanultam magam hülyének tettetni, és bármikor készséggel megteszem, ha ez érdekemben áll. Példának okáért a csütörtökön várható megbeszélésen sem áll szándékomban döntéseket hozni a feletteseim helyett. Még akkor sem, ha én legalább tudom magamról, mit kéne megtudnom ahhoz, hogy döntsek, és egy-két hónap alatt fenekestül fel tudnám fordítani az egész kuplerájt, úgy, hogy a végeredmény jobb lenne, mint a kiindulási helyzet. Ott tévedtek még el, ugyanis hogy valójában igenis végzem az ő munkájukat, és gondolkodom, hogyan lehetne a jelenlegi folyamatokat jobbá tenni. Milyen kár, hogy a nagy reform úgy kezdődik, hogy "Középvezetőket elállítani a reform útjából, vagy graffitiként, vagy túlképzett munkanélküliként, vagy fegyelmezett céldroidokként, lehet választani." Ennek hiányában elég sok minden bukásra van ítélve.

A filmforgalmazók pedig most már végre kibaszottul eldönthetnék, hogy hol és mikor lehet megnézni a Serenityt. Mer' ez nem olyan film, amit lopott kópián szeretnék először megnézni. Kezdődött ez a sztori úgy, hogy meghirdettek egy premier helyetti zugvetítést egy moziban, ahová bekerült egy kópia, olyannyira lo-budget módon, hogy még a feliratozás költségeit sem kívánták állni, így eredeti hanggal, szöveges segítség nélkül kellett volna megküzdeni Malcolm Reynolds cap'n sajátos artikulációjával. A sok geek infokommandós persze azonnal megkezdte a szervezést. Össze is jött vagy 10 helynyi foglalási igény. Fontosságom teljes tudatában elcsörtettem hát a nevezett mozihoz, ahol akkor még ugyan pontos lejátszási tervek híján nem tudták rögzíteni a foglalást, de megígérték, hogy felhívnak, amikor kiderült, hogy van olyan állat, aki 10 jegyet akar foglalni egyszerre. Aztán persze nem hívtak. Aztán persze kiderült, hogy volt, aki már telefonon tudott foglalni, tegnap. Aztán persze ma kiderült, hogy a forgalmazó mégsem adja át a kópiát. Eközben persze kiderült, hogy a hírekkel ellentétben talán mégiscsak lesz hivatalos premier, legalábbis a Port.hu szerint. Ami nem derült ki, hogy miért vállalnak foglalást egy olyan filmre, amit még csak nem is biztos, hogy tudnak vetíteni.

Na, ezek vannak.

Meg az Orient Express, pénteken. Hat, a sötétben tapogatózó emberízinget sikerült a mérhetetlen, ember előtti hatalmak, és azok hűséges szolgái hálójába csábítanom. Iszonyat, rettegés, luxuskörnyezetben, még a reklám előtt!