...és igen.

Körülölelt bennünket az óvó sötét, bizonytalan kezem végigsimított Rajta. Zergling teste eközben megfeszült valahol messze, elől, talán egy másik univerzumban. Torkunkat hangos zihálás hagyta el, ütemesen, akár a tengerpartnak csapódó hullámok a forró Mediterráneumban. Ritmusra mozdult a testünk. Homlokom, vállam tiszta verejtékben fürdött. Tudtam, már nem vagyunk messze a Valóság legtetejétől, a céltól, ahová minden gondolkodó lény igyekszik. Az első még könnyen ment. A másodiknál már éreztem, hogy talán túl sokat vállaltam. A harmadik, a negyedik már egy elvillanó, kínos pillanat, a teljesítménykényszer szorításában vergődő hörgők és izmok szenvedésétől hangos. És igen, az ötödik. A megdicsőülésé.









- Kibaszott nyomtató. De kurva nehéz volt, úristen. De már fönn van - zihálta Zergling.
- Remélem, mintát is tud nyomtatni színes ingre, legalább, ha már ilyen dög nagy - hörögtem csendesen.

Hát igen, Alie-nál cígöltünk egyet. Miért, mit gondoltatok, mégis mit csináltunk, huncut banda. Először Butytime gangszta említette, hogy segíteni fog a cipelésben, amelynek apropóját ugye lehet látni az érintettnél, én meg, mivel sejtettem, hogy állapotomból fakadóan az előzetesen Zerglinggel tervezett kreatív esten kábé két órás üzemidőre vagyok hitelesítve, felajánlottam a segítségem. Elmentünk a Kék rózsába, ahol először is két Zipferrel, egy bélszínnel Gourmand módra és némi kávéval és cigivel alapoztam. Most éppen várost építünk, a két puszta kreatív elménkkel e. Aztán idő telt és múlt, és némi téridős bűvészkedés után (értsd: "Hol és mikor legyünk, könyörgöm?") fel is bukkantunk. A többi már sejthető. Butytime-nak volt némi megrázó kalandja a liftajtó-rögzítő kallantyúkkal és az emberi izmokon áthaladó, rugdosódó elektronok hordájával, de végül innovatív helykihasználással felülkerekedett a problémán. Miután minden fenn volt, kiderült, hogy van ám még feljebb is, nevezetesen a galéria, és valójában az a végállomás. Hárman-négyen megoldottuk. (Butytime-ot meg bevitetem tanulmányoztatni, mert nemtom, hova fért el rajta az az izomzat, amit meló közben kigöngyölt magán.)
Miután ez megvolt, nem a terveknek megfelelően, de elnéztünk a Holdudvarba, ami a jelenlévő martinis stickybomb-direktmarketinges lányoknak köszönhetően spontán kabaréestbe torkollott. Részletek Zerglingnél, hamarosan. Vettünk egy-egy üveg sört, mert hely az nem volt, de a biztonság éber őrei nem akartak minket kiengedni az üveggel a kezünkben (a négyszáz forintos sörben nincs benne a betéti díj? gratulálok.), sz'al ültünk és néztünk kuszán. Meg röhögtünk.

Aztán én, mint a Hátizászlós Különítmény kettes fokozatú, Dragon-V tuning hátizászlósa, elügettem a lámpafényben, mert a naplementét már amúgy is rég lekéstük.