Tegnap a változatosság kedvéért megint ittam. (...és csak tárazgatok, csak tárazgatok...)

Kényszerzubbonyt rám, amikor legközelebb a pénztárcámért nyúlok, basszameg! Mindegy, nem volt rossz egyáltalán az este. Volt ugye Alie, meg ButyTime, meg rövid ideig PsycloneJack, meg Spacemonkey, valamint Zergling.

Félprofi szórakoztató és altestileg bármit szétpoénkodó különítményünk ismét teljes sörmeghajtással akciózott végig az estén. ("Te ilyen vidám gyerek vagy, nem, Srakker?" Jahm, úgy nézem, valóban. Az esetek túlnyomó többségében igen. Update: pláne, mert humor nélkül nem húznám túl sokáig.) Aztán hazamentem. Hát ennyi.

Éjszaka arra ébredtem, hogy olyan görcsöt kapott a lábam, mint állat. Amúgy is szomjas voltam, így hát feltehetőleg egy zombi bicegésének minden bájával közelítettem meg az itatót. Szerencsére csak félálombeli emlékképek maradtak meg róla, és nem látott meg senki, mert senki sem sikoltozott.

Levezetésként egy mai szösszenet:

"Amikor a sült virsli hatja át a chi-det, érzed, ahogy eggyé válsz a gyomroddal. A gyomrod vezérli a kezed. Önuralom, vér, belek, gyomorsav. Ez a Bratwurst útja."