Második munkanap vége.

Maaajdnem sikerült pozitívra szabni azt a telibebaszott egyenleget, de nem ám. A valóság észrevette az integritását fenyegető, fatális lehetőséget, és ereje fogytán orrba baszott egy projekttel, amelynek következtében "elrendelt pótmunka" keretében várhatóan 17-én és 18-án is dolgozni fogunk.

Elrendelt pótmunka. Szarul hangzik. Különösen egy kemény, tökös bürokrata gyereknek, akinél betonba van vésve a hétfő-péntek, nyolctól (félkilenctől) fél ötig katekizmusa, ez mindennél nagyobb sokkot jelent.

Ez kicsit lelombozott. Persze nem nagyon. Mwuha. Ezen is túl leszek, mint minden szaron (note to self: naponta visszanézni ezt a bejegyzést, és letenni a kötelet).

Volt más is, de arról később, már ha egyáltalán.