"Ó, hogy a gránát vetkőztessen le!"
"Hogy a taposóakna kösse ki a cipőfűződ!"
"Van egy golyóm, amire a te neved van írva... már, ha Remingtonnak hívnak."

Szóval, elkezdtük a Hálózat-mesét. Karaktergenerálásnak indult a dolog, mert immár hivatalosan a Cyberpunk rendszerével fut a kampány (eredetileg Call of Chtulhu volt, aztán szép lassan szétfeszegettük a rendszer korlátait). Az őskövületek közül, akik már Mexikóban is űzték az ipart meg a monsztákat (Rejtő-hős remekbe szabott, pofátlan mesélői húzásának köszönhetően), már csak Paszulykaró karaktere játszott. Már én is új husinak számítok, pedig már Jacques LeBocq is látott már pár vicces dolgot virtuális életében. Na mindegy, érdekes lesz.

A dolog hozadéka az lett, hogy fél kettőkor dőltem ágyba, most épp ezt nyögöm. A gyomrom utál, az érzelem kölcsönös. Az energiaital és a kávé még működtet, de ez idővel elmúlik.