Szóval, azon kaptam magam tegnap, hogy a Frontline Ep.3 jó. Mármint sokkal jobb, mint a Frontline Ep.2, ami ugyan akkoriban jó ötletnek tűnt, de már nekem sem tetszik igazán. (Itt megy négy hónapnyi munka.) Mindegy, most már jobbat is tudok, idővel hozzáedződöm ehhez a médiumhoz is, szóval az erőfeszítés nem vész kárba. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy többet kell tudnom a világról, amelyen dolgozom, mint az olvasó, és utólag már szarul veszi ki magát, ha beleműtök elemeket a véletlenszerű ötleteim alátámasztására. (I'm not a Mr. Wyde.)

Bizonyára mindannyian könnyebben megúsztuk volna, ha ezt a műveletet fejben végzem el. De most - speciel - van kedvem írni, köszönhetően nagyrészt a Firefly-nak, amely azt a fajta párbeszédírói stílust villogtatja, amit ugyan nagyon kedvelek, mégsem művelek. Viszont irtóztatókat röhögök rajta.

Ketyeg a fejemben egy jelenet, és ha a számláló nullára ér, pár napig megint képes leszek haladni...