Még mindig el vagyok havazva. Nem kicsit.

"Nun liebe Kinder gebt fein acht
Ich bin die Stimme aus dem Kissen
Ich hab euch etwas mitgebracht
Hab es aus meiner Brust gerissen"

Rammstein - Mein Herz brennt

Imádom. Van a német nyelvnek egy nagyon penge militáris hangzása - azok a betegesen pergetett ach-k, nyam -, amit csak akkor veszít el, ha tizenhét szótagos szavakkal kezd el operálni. Egyetlen bajom van csak vele. Az, hogy folyamatos gyakorlást igényel - különben két-három percbe is beletelik, amíg az ember összeüt egy összetett mondatot. Addig meg, ugye, nem vár senki.

Marad az angol.

Megint megbeszélés, megint okítás, és még mindig nincs időm felkészülni a Kettes Számú Projektre (Operation Codename: Übersuck II.), jövő héten meg kezdünk. Sebaj, ma megyek vedelni, holnap ismét fika leszek az Univerzum Nagy Kérdéseihez, mindamellett másnapos.
Lesz, ami lesz. Vagy kaptam fizetést már, ebben az esetben sokat iszom, vagy nem, akkor felveszem a számlámon tébláboló két rugót, és azt iszom el. Két Long Island talán kijön belőle, bagóm meg van, azzal kihúzom éjfélig, és úgy-ahogy formába rakom az agyam.

Álbíbek.