Pénteken vedeltem, utána vonattal mentem haza a Nyugatiból.

Szombaton megnéztem pár filmet, meg az Übersuck II-vel tötyögtem. Hadd mutassak be egy zseniális alkotást: Dog soldiers. Ami fantasztikus benne, hogy látszik: semmivel nem akar többet nyújtani, mint amit egy ilyen filmtől alapból elvárhatna az ember. Nagy lövöldözések, pixelmonszták, nagyon-nagyon elbaszott brit akcentus (Spoonie = Szpűuni), "We have only forty-eight rounds", sz'al nagyon bejövős ez a film nekem a maga egyszerűségével.

Tegnap találkoztam Zerglinggel. Rendkívül kevéssé voltunk hatékonyak, de legalább megalkottuk Bercit, az élien házőrzőt. Íme!

Berci nagyon szereti a többi kutyát. Mindig letépi az összes végtagjukat, és becipeli õket a királynõhöz. Ha vedlik, gyorsan ki kell takarítani az ólját, mert a bõr odaszárad a falakhoz. Sétálni csak szervópáncélban szabad vinni, mert felugrál, és játékosan letépi az ember veséjét.
Összecsavart újságpapír helyett javasolt a 20 kV-os ipari sokkoló, Zil-aksira kötve, arra már felneszel. Imádja, ha a füle tövét vakargatják, ezért van a szép banán fejére tríciumtartalmú festékkel felfestve két nyíl, "Jobb fül" és "Bal fül" feliratokkal.
Ha megcsóválja a farkát, nemcsak a nagyi gusztustalan vázái között vág rendet, hanem a vakolaton is. Ha megijed, a sarokba húzódik: nehéz lecsalogatni a plafonról, ezért ne ijesszük meg. Berci kedvenc játéka az ipari gumiból készült, öngyógyító folyadékkal teli, belsõ kompresszoros gumikacsa, naponta akár hármat is elrágcsál belõle.
Általában bézból-pályákon szokták sétáltatni, körben végig magasfeszültségû vezeték, és az sem árt, ha a pálya maga három méteres falvastagságú betonmedencére épül, mert vannak bizonyos tacskóreflexei. Mindig kiássa a második világháborús gyalogsági aknákat, és vigyorogva hozza gazdinak.
Az ólja úgy néz ki, mint egy klasszikus gigeri rémálom: a titánacél, szegecselt "Berci" feliratú táblára nyálkásan ráfolyik a szittyós élien protoplazma. Egy-két csontváz a falakba építve (Berci nem elássa a csontokat, mint a normális kutyák, hanem falba ragasztja õket), egy két Magyar Posta logós powerarmor a sarokba dobálva, rajtuk fognyomok.

Ma reggel peniglen kijavítottam a részprojektek első változatát. Nem is rossz ez, na. Még a végén kész leszünk.