Haragnak olvasom a harangot, a gyomrom háborog, de már múlik. Igen, elért a hét lefejezéses videója, nem mintha akkora médiaforradalmár lennék mostanság, hogy még tévém sincs. De eljutott, és megnéztem.

Miután végül mégiscsak töröltem az általam elkövetett legkreatívabb káromkodást, a következőket nyilatkoznám:

Ilyenkor kívánom pillanatokra, hogy a szovjetek foglaltak volna el titeket annak idején, bazmeg. Hogy a szabadság szót csak a lexikonból ismernétek, a végítéletig, basszátok meg. Hogy az utolsó dolog, ami elvillan a szemetek előtt, az a saját, pizzásodó agyatok legyen. Ja, és nem, a dolog nem jött be, nem fogok egy történelmi vallást fikázni, csak azért, mert valami szarszopó féreg úgy döntött, hogy csak akkor áll fel neki, ha Isten nevét gyalázva embert mészárol. (Hurik, mi, meg hetedik mennyország, meg mézízű serbet? Anyátok picsája. Remélem, vár rátok majd odaát pár szomorú másodperc, amikor rájöttök, hogy ezt bizony egy örökkévalóságra elbasztátok.)

És... ö... Mr. Berg? Sajnálom, hogy olyan gennyfaló ez a világ, hogy ilyet lehet.

Ez még egy darabig akadályozni fog a munkámban. Már két órája akadályoz. So sue me.