Öltönyben, nyakkendőben, hivatali rejtőszínben, törökülésben matatok az akták között a szőnyegpadlón. Már gyerekkoromban is erre trenírozhattam - amikor ugyanígy, fakírokat megszégyenítő pocakmeresztgető, görnyedt keselyűpózban pakolásztam nagy átéléssel a tanulmányi cuccaimat, mindig egy bizonyosat keresve -, mert furcsán kényelmes és bejáratott volt az egész jelenet. Hát hogyne, hogy ott volt, amit felsőbb utasításra kerestem, ahol mondták, hogy nem lesz. Azért kezdtem azzal. (Szintet léptem?)

* * *
Levettem a nyakkendőm, erre az inggallérom úgy döntött, hogy oroszosítja a dizányt, és kihajlik a zakómra. Csak nem elég puffadt az arcom, túl sok a hajam, túl kevés a zsírtarkóm és az izmom, valamint az aránytalanul túlértékelt árú nemesfém giligülik száma is nulla, így az összhatás elég hamis. Visszatűröm.

* * *
Antiszociális kolléga átmegy egy másik bandához. Hétfőn már ott kezd. Kétszer annyit keres majd kábé havi szinten, mint én, viszont nem kap jutalmat. Ez normális esetben azt jelentené, hogy én járok jobban anyagilag. Aióta azonban drága pénzügyminiszterünk megszorít, a jutalomról kiderül, hogy adott esetben járhat ugyan, de nem feltétlenül jut, ahogy azt a klasszikus mondja. (Komolyan, egyszer elrabolja majd valami állami alkalmazott, és eltöreti a sípcsontját, és ha már ott van, ki is önti paprikás ólommal.)
Visszatérve Antiszociálisra, kár, hogy elmegy - egyidőben érkeztünk, Pégével együtt. Súlyos volt, amikor Pégé majdnem levert neki egyet, mert túl erőszakosan bitorolta el a gépidőt és az irodai alapterületet, és már vörösödő fejjel üvöltött, akkor Antiszociális elgondolkodva csak ennyit mondott:
- Én örülök, hogy mindezt elmondtad nekem, mert most tudom, hogy mihez tartsam magam.
Pégé akkor megfagyott.
Antiszociális volt az is, aki a Hivatali Terminátornak az egész főosztály füle hallatára azt mondta, hogy:
- Terminátor, ez nem a te dolgod. A te dolgod az, hogy kiadd a feladatot, és ellenőrizd, hogy időben, jól meg lett-e csinálva, nem pedig az, hogy megmondd, hogyan csináljam.
Terminátor ekkor röhögött. És, a várakozásokkal ellentétben nem üvöltötte le ultrahanggal Antiszociális kolléga járomcsontját.
Más kérdés, hogy Antiszociális projektenként átlagosan kétszer beégeti az egész bandát - aligha nézték volna ezt el neki, ha nem tenne le valamit emellé az asztalra. A két alkalom korábban öt volt, így azért látható az elmúlt két évben elért fejlődés.
A háromfős belsős fiúbandánkból már csak én maradtam. Fura. Sic transit, meg Last man stan... sitting.
Az ilyenekbe öregszik bele az ember, neh?

* * *
"Egy jól működő rendszerben nincs szükség hősökre."

"Ez nem minden világok legjobbika, de higgye el, ennél sokkal rosszabbak is vannak, és mind arra várnak, hogy megtörténjenek. Ne, ne is higgye el. Csak tegyen úgy, mint aki elhiszi, technikailag ez úgyis mindegy."

Szerencsére megint van mi köré felcsévélnem az agyam. Bah.