hétfő, szeptember 13, 2004

"Not one step backwards."

A ma reggel bizonyossággá érett laktózérzékenység utóhatásaitól némiképp kábán próbálom formába erőltetni szémászkáló idegsejtjeimet, annak érdekében, hogy a tudatos működéshez megtévesztésig hasonló viselkedésmintákat csikarjak ki belőlük. A helyzet iszonyú, de legalább a számlámon csörög még valami. Ez sem utolsó eredmény, az elmúlt pár hónapban például nemigen tudtam effélét felmutatni.

A hétvége. Pénteken elég sűrű napot rendeztünk. Kezdődött azzal, hogy drága cellatársammal, Misztörendőzánnal mentünk el sörözni, ez azonban a vártnál kurtábbra sikerült, mert közbetelefonált Rejtő-hős, hogy a találkozó, amelyet Mentorunkkal terveztünk (aki mintegy mellékesen a szerkesztőnk is), hamarabb lesz, mint gondoltam. Így esett, hogy szégyenszemre egy sör után rekesztettünk is - ezt a malőrt holnap helyreütjük. Irány a Blaha, egy közeli teraszon kezdtük el írói jövőnket illetve a harci helyzetet megtárgyalni, néhány újabb sör társaságában. Idővel aztán Mentorunknak mennie kellett, mert jelenlétét követelte a Család. Ekkor hónaljszagú villamosra kaptunk Rejtő-hőssel és elcaplattunk a Margit híd budai hídfőjétől egy köpésnyire lévő, általam méltatlanul elfelejtett étteremszerűségbe, ahol ugyan csak nyolcféle kaja van, de az házias és jó. És ott szembesültem a rémmel. Az iszonyat volt maga. Megnevezhetetlen borzalmak irtóztak. Volt kis kocsánya, ahogy kell, figyelmeztető piros színben játszott - ezt akkor még nem vettem komolyan -, és gyanúsan olajos folyadékban úszott. Rejtő-hős szerezte a pultról. Kéremszépen, ez volt az első paprika a pályafutásom során, amely még a gyomorszájamat is marta. Volt pár borzasztó percem miatta, azt el kell ismerni, de végül a sör, szilvapálinka, karaj kenyér kombónak nem tudott ellenállni az adta pokoltüze, és elcsihadt.
Ezután játszani terveztünk, Call of Chtulhut, de, bár Troll Apó és barátnője az ígért időpontra odaért, végül mégis inkább csak dumálgattunk. Mindketten félelmetes figurák - bár vagy kétszer láttam őket eddig csak, mégis nagyon megkedveltem őket.

Szombaton erősen túlaludtuk magunkat Zerglinggel, utána vásárolni mentünk. Mások a divat-, mi inkább az élelmiszerosztályon szoktunk vagyonokat otthagyni. Ez most jól sikerült. A hűtő egyelőre tele van. Elvileg minden olyan alapanyaggal rendelkezem, ami kell a krumplilángoshoz, bár még egy élesztőt még vennem kell. (Bár pár kvázi-légmentesen záródó műanyag edényt nemzetbiztonsági szempontból talán majd nem árt valahol az űrben felnyitni.) És főztünk. Illetve Zergling főzött, én csak vagdalkoztam mindenféle alapanyagokat, meg feltettem főni a gyors rizst. (Csirkepörkölt mellé nem feltétlenül evidens, de eltarthatósági szempontból mindenképpen indokolt választás.) Utána ettünk, és emésztettünk. Nálam ez az emésztés-dolog annyira lefoglalta az erőforrásokat, hogy este kilencre alig váltam emberré. Azután, előzetes megbeszélésünknek megfelelően átügettem Troll Apóékhoz, akiket aztán hajnali ötig zavartunk.

Vasárnap tizenegykor már keltem is. Automata üzemmódban felkeltem, elmentem haza ebédelni, aztán vámpíroid vérszipoly Paszulykaró vezényletével - ez a fos, amiben most tapicskolunk, még frissebb, még lágyabb, még jobb; tíz ukrán exkatona közül kilenc ezt ajánlja. Ha külső szemlélő lennék, nagyjából most dobnék atomot a városra, aztán elkezdeném írni a kérvényt valami durvára is. ("Nem sír az, amiből ki tudsz mászni", ugye.)

Az, hogy mást is megbeszéltem ugyanarra az időpontra, kecsesen elfelejtődött. Well, shit.

Játék után hazamásztam, és dumáltam Zerglinggel kettőig. Ő akkorra fejezte be a Shingetsutan Tsukihime c. anime-ot, amivel nekem már pár nappal korábban volt szerencsém találkozni (ezt bezzeg meg tudod jegyezni, mi?! - a szerk.). Kellemes darab, nekem nagyon bejött. Beszéltünk erről-arról, aztán, nagyjából négy órával később a feltétlenül szükségesnél, ágyba göndörödtem.

Ma reggel laza körfutam a 'matához, hogy felvegyem a befizetendő lakbért, utána kiteszteltem a laktózérzékenységemet, és laza fél órás késéssel munkába jöttem. Azóta visszajött néhány válaszlevél, meg érkezett egy ukáz, hogy vázolnom kell a Hivatal humánerőforrás-felvételi eljárását.

Wheeee.

Nincsenek megjegyzések: