csütörtök, szeptember 23, 2004

Visszavonom, amit a jobbanlétemről mondtam. Mindegy, már késő, az Univerzum reagált. Picsára fáj a fejem. A látásom meg homályosodik, mint a tejüveg, és ha belebambulok a semmibe, bizonytalanná válik a dolgok körvonala. Koncentrálnom kell.

Been a fool, been a clown
lost my way from up and down
and I know, yes I know
and I see in your eyes
that you really weren't surprised at me at all
not at all
and I know by your smile it's you.

Don't care for me, don't cry
let's say goodbye, adieu.
It's time to say goodbye, I know that in time
it will just fade away, it's time to say goodbye.

I stand alone and watch you fade away like clouds
high up and in the sky
I'm strong and so cold
as I stand alone
goodbye, so long, adieu.

Oh how I love you so, lost in those memories
and now you've gone
I feel the pain, feeling like a fool, adieu

My love for you burns deep
inside me, so strong
embers of times we had
and now here I stand lost in a memory
I see your face and smile

Oh how I love you so, lost in those memories
and now you've gone
I feel the pain, feeling like a fool, adieu

My love for you burns deep
inside me, so strong
embers of times we had
and now here I stand lost in a memory
I see your face and smile


(Cowboy Bebop OST - Adieu - [5:39] Vocal - Emily Bindiger)

Munkazene. (Vagyis munka helyett fütyörészek, és a lépcsőfordulóban fújom a füstöt, hiábavalóan bámulva a többrétegű kosztól áttetsző ablakot.)

Eh... hagyjuk ezt a keserédeskedést, szaktársak, mert nyakamba borul a Hivatal összes trágyája, azt pedig senki sem akarja. Igaz?

Na. Mozgás.

Nincsenek megjegyzések: