kedd, március 16, 2004

Mindig, amikor meghallom a Rammsteintől az Ich willt, röhögnöm kell. Erről ők persze nem tehetnek. Ilyenkor ugyanis mindig eszembe jut a klip, ami ugye méltán híres, gondolom, sokan látták már. Történt egyszer, hogy éppen az OTP felé igyekeztem, kezemben az aktatáskámmal, a szemem alatt akkora karikák, hogy még egy kardfogú ősláma is vidáman átköpött volna rajtuk, mikor a fülhallgatómból felcsendül az Ich will. Azonnal lépést is váltottam, brutálagresszív tartással kezdtem el menetelni az üvegajtó felé.

Kemény voltam, elszánt, tudtam, hogy vagy pénzzel távozom, vagy holtan (akkor még nem kaptam meg a kártyámat, ezért készpénzért mindég az egyes gombra kellett klettyintenem, és manuálisan, mint az állatok, felvenni), mikor a Nagy Magyar Valóság ellentámadásba lendült, és...

...az üvegajtón egy ifjú anyuka jött ki, egy csapatszállító jellegű babakocsival manőverezve. Tartottam az ajtót, amíg kiért.

A magyar Ich will. Én akarok. Azóta semmi nem a régi.

Nincsenek megjegyzések: