...tegnap. Tegnap megkaptam az arcomba egy kolleganőtől, hogy lelketlen vagyok. Ma is ezen röhögtünk Misztörendőzánnal. No nem azért, mert én lennék Prézliosztó Szent Vendettius újkori követője, hanem mert a szóban forgó hölgy mentálisan kábé annyira stabil, mint egy agressziónövelőkön és hiszterozinon nevelt mimóza. A megjegyzés oka az volt, hogy kritikai megjegyzéssel illettem az egyik képzésen teljesítő tolmácsot. Nomármost, a dologba az is beletartozik, hogy jobban jártunk volna mindannyian, ha olyasvalakit küldenek, aki történetesen gagyog valamit az adott nyelven, mert így legalább felül tudta volna bírálni jegyzetelés közben az esetleges tolmácsolási hibákat. Mert, az tény, hogy nem kell mindenkinek érteni az EU vastagbelének működését, és nem kell tudni az egyes cafatok pontos nevét. Kivéve, ha ezért fizetik, és hagynak neki időt a felkészülésre. Igen, érzékenyen érintenek még a leghülyébb megjegyzések is. Cccö.


...ma.
"Ez az, fagyj le! Igen! Épp kérni akartam! Gyerünk, te eszelős féreg, zárd be az összes ablakot! No! Mi lesz már? A nyomtatást is felejtsd el! (...) Elindulsz? Köszönöm. Te adatvesztős, ostoba nyomoronc, hát nem megmondtam neked, mit csinálj? Úúúristen. Oh. Ehh, rossz állományt nyitottam meg, upszi."

Háháhát ez siralmas. Nem sírva vigadok, sírva röhögök - egyáltalán nem ugyanaz, no nem mintha számítana. Attól, hogy teljesen seggberakják a feladatomat egy szöges léccel, és még körbe is csavarják, amikor koppan a mandulán, a határidő nem módosul: így is kell ezt, bizony. No mindegy, jelentéktelen - egyszerre csak három dologgal csúsztam meg a négyből. (Mindegy, hamarosan újraszövöm a hivatali álcahálót, és akkor csak kezelhető mennyiségű ökörséggel találnak meg.)

Ha a Life of Agony nem lett volna, amelyet Rejtő-hős poros winchesteréről kaptam anno, akkor apokaliptikus méretekben lett volna rossz kedvem. (Zeneileg is meglehetősen műveletlennek tudok olykor bizonyulni. Így viszont könnyű szórakoztatni.) A gyomrom, jó szokása szerint, borzalmas állapotban van: óriási rinyáira jellemző, hogy a legutóbb, amikor sikerült kisírnia egy vérvételt, megállapították, hogy minden rendben van. Kiáltson farkast Ön is!

Ez az emberellenes hangulat egészen délig eltartott, amikor elröffentette magát a hónom alatt a másfél mázsás zsírsertés, és ennek jövő hónapban várhatóan egyenes pénzügyi következményei lesznek. A Mázlifaktor-angyalka a névleges kimeneti teljesítmény 200%-on riceg, ez az, csak így tovább - amikor belaszik és lekonyul, én már egy bunkerben leszek, és várom, hogy kitörjön a Ragnarok du jour.

...és ma este. És ma iszunk, mintha nem lenne holnap - az majd idejön, ha akar valamit. Valahogy kihúzom hónap végéig, de erre most nekem szükségem lesz. Valahol. Valamiből.