No, kedves hölgyekurak, mire kimondtam volna, a meló árapálya partra is vetett, tehát most van alkalmam pihegni, tátogni, cikákolni, és, ha a büszkeségem megengedi, vonaglani egy kicsit.

Bár, hogy a Világ Legnagyobb Sznobját idézzem, az osztálytudat már kiment a divatból, még mindig elönt némi keserűség, ha arra gondolok, hogy olyan emberek helyett kell elvégezzek egy remek, tőrőlmetszett kulimunkát, akik minden egyes telibeáldott napon egy órára nyújtják a nominálisan fél órás ebédszünetüket. Nem mintha abban a fél órában annyi hasznosat csinálnának egyébként, de mindegy. Azért megengedem magamnak azt a luxust, hogy hülyén, és némileg idegesen nézzek, ha a téma eszembe jut. Ezzel párhuzamosan természetesen arra is kell időt szakítsak, hogy a hirtelen megszaporodott saját feladataimat is legalább olyan szinten ellássam, hogy senki feljebbvalómnak ne legyen ingere tüdőn hányni miatta. Az, hogy emellé még a bekezdés elején emlegetett kollégák blazírt tekintetét is tűrnöm kell, virágos jókedvet ébreszt bennem. Olyan igazit. Vadvirágosat. Macsómintásat. Teccikérteni.

Most már csak úgy se teszek, mintha ma haladtam volna a Frontlánnyal. Merthogy nem. Elvileg péntek a magunkszabta határidő, mindenesetre benevezek a péntek esti készültségi szintet érintő fogadásokra - ha lehet, mint valami überdíler.

A memóriám öt percre terjed. A türelmem szintén. Nem tesz jót ez a nyamvadt idő. Most, délutánra már majdnemhogy társaságba engedhető szintre tudtam fejlődni, hogy a profimód felkészült titkárnőnknek köszönhető Panadol extra tarkón verte a fejfájásomat, de a reggel, és a délelőtt, nos, az szomorú volt nagyon.

És nyilvánosan, ugyanazon a fórumon kell elnézést kérjek az egyik kolleganőmtől, ahol előre ítélkezten. A korábbi szobatársa tehette, de amióta másik épületben van, sokkal jobb fej lett. Nagyon fejlett fej lett (elnézést). Lehet vele együtt dolgozni, és közel sem olyan idegesítő, már-már egyáltalán nem. El lehet hinni, semmivel sem lettem toleránsabb szeptember óta, sőt, ahogy nézem, csak idegbetegebb, az ilyen utólagos revízióknak tehát súlya van. (Azt viszont tartom, hogy akkor jó indokkal kívántam a halálba és vissza.)

* * *

Esni kezdett. Király. Esőszag, hideg és végre enyhül a nyomás a halántékomon. Low level enthusiasm.