szerda, október 20, 2004

A Hivatalba szállított Don Pepe-féle 26., vagyis "Mérges" pizza, amely az ebédemül szolgált, rádöbbentett, hogy itt egy mélyen húzódó termékkapcsolási összeesküvés van folyamatban.

Ugye kezdődött az egész azzal, hogy megkaptam a pizzát, amelynek doboza kellemes ezüst-sötétkék színben pompázik - ez tudomásom szerint nem jellemző a pizzásdobozokra, mert valami homályos oknál fogva a termék által meggyalázott olasz örökségre utaló piros-halványkartonszín-zöld színkombinációkra esküsznek. "Jött már hozzád házhoz kozmetikum, például telefonhívásra?" - tudakolta behízelgően a felirat, ez már gyanút keltett. A hozzá kapcsolódó Avon szlogen (Avon - the company for women) már sejtetett valami iszonyatosat. A kézhezvétel után röpke fél órával már volt időm, hogy felnyissam a dobozt, ez idő alatt a kiszállító bioterrorista motorosfutár már kiért az akciórádiuszomból. Szerencsés flótás.

Doboz felnyit, júzer szörnyed. Egy felrobbant olajfúrótorony mementója tocsog a tészta tetején. Egyszer élünk, sóhajtja a mindenre felkészült bürokrata, kést ragad és nyiszatolni kezdi a szüttyenős pizzát. A kést ezek után óvatosan papírra helyezi, mert tart tőle, hogy a gyanús állagú folyadék leoldja az asztalról a festéket, vagy legalábbis szentségtelen reakcióba lép vele, és az így létrejövő izét shoggothnak kell hívnia. Ügynökünk továbblép. Kézbeveszi az első szeletet - a paprikás olaj légyan körbenyalja ujjait, és az ügynök harap, rág, nyel, férfiasan, tántoríthatatlanul, akár egy Móricz-hős. (A paprika az paprika, csíp, ahogy rendeltetett.) A bürokrata fal tovább. Szája szélén törzsi táncot lejtenek a telített és telítetlen zsírsavak. Gyomor telik, vércukorszint elhagyja a piros sávot, és szépen elpihen a megnyugtató sárgászöld tartományban. Bürokrata elhagyja a helyiséget, a doboztól megszabadul. Megy kést és kezet mosni. (Eközben szerencsére nem nyitnak rá, mert nehéz lenne elmagyarázni, hogy mit keres a kezében egy cakkos pengéjű folder és hová tűnt Mr. Kovács.) Minden tiszta. Kérdés, miért reklámozza magát egy pizzásdobozon az Avon. Aztán ügynökünkben felötlik önkezének képe, ami úgy néz ki, mintha védőeszköz nélkül boncolt volna szovjet harci droidot, és helyükre kattannak a kirakósjáték darabkái.

"Don Pepe üzeni: ha ettől se pattogzik ki a bőröd, bazmeg, akkor nem vagy ember, és húzd le magad. Ellenkező esetben szükséged lesz némi kozmetikai bűvészkedésre, hogy ismét társaságba merd tolni a ragyaverte képed. Szerintünk - itt a Don Pepénél mind így gondoljuk - jó lenne, ha diszkréten felhívnád ezt a számot, és rendelnél valamit a haverjainktól is. Ne aggódj, ők már hozzászoktak ahhoz, ha a vevő kámzsát, csuklyát, maszkot, vagy - low budget ügyfelek esetén - papírzacskót visel a fején. Tök jó lesz, meglásd."

Hát, ez nálam nem jött be. Az én bőröm teljesen random dönt úgy, hogy szeretne növeszteni magára valamit. Késleltet, elnyel, raktároz és dönt. És maaajd egyszercsak gonoszul elbánik velem, minden figyelmeztetés nélkül.

És a hivatali detektív, Srakker ügynök tovább nyomoz! Következő számunkból megtudhatják, hová tűnt a kis piros tűzőgép.

Nincsenek megjegyzések: