A tegnap este ordas nagy királyság volt. Xena/Robin (mindenkinek annyi aliasa van már lassan, hogy nem lesz hova tenni) és Butytime jöttek át ugye, főzési és dumálási célokkal, valamint megnéztük Xena/Robin vietnami fényképeit, illetve két kurta videót, amely ékesen illusztrálja a vietnamiak elképesztő közlekedési kultúráját. (A fényképek egész jól sikerültek, kivéve, ahol Xena/Robin orvul belephotoshopolt, de azokon kivihogtuk magunkat, és nyomtunk egy továbbot. Vietnam gyönyörű, mindazonáltal én addig távol tartom magam tőle, amíg a páratartalmat nem csökkentik elfogadható szintre. Nem akarom hátizsákban vinni a tüdőmet ugyanis.)

A vacsora igen jó lett - sajtos-tejfölös hús volt, valamint cukkiniba göngyölt máj, burgonyapürével. Mellé sör. (Bár még mindig azt tartom, hogy a cukkinit igazán le lehetett volna cserélni szalonnára, el kell ismerjem, hogy jó volt így is nagyon.) A CRKT alkalmatlan a krumplipucolásra, ezt meg kellett állapítsam, mert túl kurta a pengéje ehhez - igaz, ha nagyobb lenne, hónaljtokban kéne hordjam. Amúgy meg ismertettük a táplálkozási szokásainkat (töpörtyű és szalonna, mint rágcsa, meg töpörtyűkrém, mint kedvenc táplálékkiegészítő), ettől Xena/Robin teljesen leakadt. Vajon miért?

Jókat beszélgettünk, bár a poénok borzalmassági szintje időnként kilökte a műszer oldalát. Az efféle eseményeket nem ártana időnként ismételni.

A mosogatás könnyebben ment, mint először gondoltam, bár itt bevallom, hogy a mosogatástechnikai Armageddont, nevezetesen a karcinogénektől hemzsegő tepsit Zerglingre hagytam. Cserébe elmosogattam a különböző bödönöket, tányérokat, ilyesmit, csak reggel voltam túl agyatlanzombi ahhoz, a megszáradt edényeket eltakarítsam a következő fázis útjából.

Nu, hát ennyi. Kösz mindenkinek.