A gameplay tesztereknek ezúton is üzenem, hogy ennek a munkakörnek nem az a lényege, hogy a fejlesztőkből kicsorgó mennyei mannát két pofára kell fellefetyelni, hanem olyan módosításokat kell eszközölni az átdorbézolt éjszakák után fennmaradt jegyzetekből származó marhasághalmon, hogy a kedves júzer ne kívánjon el minden egyes konamis dolgozót a Nirvánába és vissza (és installálja le a játékot a retekbe). "Akkoriban még jó ötletnek tűnt a leölhetetlen szellem, ami utánad jön a pályák között." Igen? Igen?! Igeeeen?! Áázányád ne sirasson!
A BKV-t meg, ha már a morgolódásnál tartunk, szeretném megdicsérni a ma reggeli szociálpszichológiai kísérletéért, amelyet egy busz kihagyásával prezentált. A tömeg nem idegesít, önmagában. A tömegben tülekedő huszonéves míszpicsoidok viszont meglehetősen emelik a vérem adrenalinszintjét, és elültetik a tudatalattimban az erősen elfojtott vágyat, hogy lökdösődő lábuk útjába - mintegy véletlenül - egy nyolc kilósra hizlalt aktatáskát implementáljak, amúgy sré vizavi. (Például rohadtul tudnám értékelni, ha nem próbálná a könyökével széttúrni a belszerveimet, mert azokra nekem még szükségem van.) A kultúra ezúttal győzött.
Viszont megérkezett a fizetésem. Woo-hoo.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése