szerda, április 21, 2004

Cockney sirám.

"Blimey! the bread boat goes dahn, the beef boat goes dahn, the rum and sugar boat goes dahn, but the perishin' quinine boat always gets 'ere."

Nyersfordítás:
"Fenébe! A kenyérszállító hajó elsüllyed, a hússzállító hajó elsüllyed, a rum- és cukorszállító hajó elsüllyed, de a rohadt kininszállító hajó valahogy mindig ideér."

Nem, az én billentyűzetemből nem fog a nép egy darabig komoly, tépelődő, érzelmi jellegű postot látni. Ez van. Nem mintha nem lenne érzelmi életem, mert van, nem mintha nem fájna, mert fáj, nem mintha nem lennének kétségeim, mert szinte csak azok vannak, viszont képtelen vagyok ezeket úgy leírni, hogy érdemes legyen elolvasni.

Akkor meg ugye, minek.

Nekem még ars poeticából is csak ilyen egyszerű arcú jutott. Jaj, jaj.

Nincsenek megjegyzések: