Hah! Első nap, első post, és ma alighanem az utolsó is, kedves Hölgyeim és Uraim, tisztelt olvasóság. Ugyanis a Nyolclotos névre hallgató kis torzszülött projekt eljutott a helyszíni nyünnyögés fázisába, azaz hamarosan bebábozódik, és harmincoldalas dokumentum formájában kikel. Aztán nyolcvannyolcasokkal lelövik a Duna fölött, és vaskos füstuszályt eregetve kényszerleszállást hajt végre a Parlament közelében.

De ez még a jövő kakofóniája: ma megyek utakat nézni, akármilyen visszatetszően hangozzék is ez.

Besta Srakker, mai kiadás: "Ezek nemhogy nem tették magasra a lécet, hanem elásták inkább."

A fenyegető végzet tudatosságával tűnt fel érzékelésem hátsó traktusában az a tény, hogy fél óra után már kellemetlenül melegnek tűnik az obligát fekete öltönyöm. Undorodni fogok magamtól, mire ezzel a nappal végzek.