csütörtök, április 22, 2004

A félelem nem természetes állapota az embernek. Most ízlelgetem a mondatot, görgetem a nyelvemen, mint valami különösen rossz ízű, keserű-savanyú gyógyszert, ami ki fog kúrálni akkor is, ha beleszakadok.

A félelem nem természetes állapota az embernek.

Még ha huszonéves korára is kell, hogy rádöbbenjen, mennyiben vezérli ez a cselekedeteit és a nem-cselekedeteit.

Ismétel, megjegyez, alkalmaz.

A kocka ugyanis el van vetve, aratásig várunk.

Teszem mindezt azután, hogy egy másfél mázsás zsírdisznó röfögött a hónom alatt egész álló tegnap délután.

Mert hogy kezdődött azzal, hogy Zergling vett egy Expresszt délelőtt.
Utána egyeztettünk a potenciálisan bejövős hirdetésekről.
Utána telefonálgatni kezdett.
Harmadszorra talált is megfelelőt, 2 szoba, belváros a négyzeten, ennél városiasabban legfeljebb a metró-aluljáróban élhetnénk. Bútorok vannak, háztartási gépek vadonásújak, a falak vastagok, ahogy szeretjük, a két szoba sajnos egymásba nyílik, de ezt némi szervezéssel leküzdjük. 60.000,- Ft + rezsi, a kaució borsos, de ez már csak így megy a budapesti lakáspiacon.
Megtekintjük a helyszínt munka után, mindkettőnknek tetszik, a rossz hír az, hogy más is kinézte magának a dolgot, ezért hamar kell a kaució és az első havi lakbér, meg a szerződés, különben másé lesz. Kicsit megfuttatnak minket. De ez már csak így megy a budapesti lakáspiacon.
Kétségbeesett telefonálgatás a barátoknak, hogy összejöjjön a pénz (nem terveztem, hogy ilyen gyorsan ennyit kell felköhögnöm). És ezúton köszönöm, köszönöm mindenkinek, aki segített. Sok mindent el szoktam felejteni, de a fontos dolgokat nem. Köszönöm mindenkinek, még egyszer, na. Lekötelezve érzem magam, és ennek ezúttal semmi köze nincs a bondázshoz, ezt ne írja, Gizike.
Még útközben derül ki, hogy a másik versenyző másnapra halasztotta a dolgot, ezért a Zergling-Ügynök malacfuttató páros hirtelen toronymagas esélyessé lép elő a bérleményért folyó öldöklő küzdelemben ("...nézzék ezt a hi-cchetetlenelszántságot, kedves hölgyeim és uraim, ahogy araszolnak keresztül a budapesti csúcsforgalomban az Andrássyn! Micsoda jellem, kellem, báj és szellem sugárzik minden egyes mozdulatukból, ahogy csatakos homlokukat törölgetik! A verseny óriási pillanatai ezek, kérem, ésmoststúdió.")
Szerződésírás, gyors telefon a főnökömnek ("sziafőnöknőm-bocsdemingyálemerül-atelefonom-megtudnádmondani-hogyalakásbérletiszerződésre-kell-e-tanú?"), aláírásgyűjtés, szöszölés, aztán hazaosonás és ágybadőlés.

Mindösszességében három nap alatt találtunk egy olyan kecót, amibe akár már szombaton költözhetünk. Mutáns hízót utalnak minden ügynöknek. Jelentkezzen holnap ügynöknek Ön. (Ami azt illeti, valszeg tartom egyelőre a stratégiai tervemhez, nevezetesen az Ügynökségnél betöltött munkakörömet megtartom, mint operatív bázist, igyekszem végre félre is tenni valamennyit, és mintegy mellékesen rohadtul meggazdagodni a kreatív tevékenységemből. Vagyis vissza kell fognom a vedeléssel és egyéb mulatozásokkal kapcsolatos programjaimat, mert lezabálják a számlámat, és a rendelkezésre álló időmet. Azé' szerzetbe nem állok, mindenki tegye le a téglát.)

Most már meg kell végre szerveznem, mi történjen körülöttem. A fejemben lakó pilóta megtanul végre kézi irányítással, szabadon vezetni. Ha nem csapódik a földbe dicstelenül, idejekorán, ő lesz a legjobb. (Nem röhögni!)

Nincsenek megjegyzések: