"Oh, Mr. Nice Guy was assumed to be dead..." - dúdoltam zuhanyzás közben, miközben a képzeletbeli háttérben valami hátborzongatóan tinglitangli gitártéma ment. "fat children with arrows are unhealthy combination..." "...yeah, that winged camper has sniped him down..."
Reggelente rendkívül meggyőző a hangom, tessék szépen elhinni.

Aztán megittam a kávémat, ami miatt most éppen Megnevezhetetlen történik velem.

Nodeviszont. Kedvem lenne becaplatni Lakodalmas Lajoshoz és fölrúgni azért, amit a Paulanerrel engedett történni. Az a hihetetlen kőbunkó pincérgárda, amit láttam, hát wow. Az árak irreálisak, ezt eddig is tudtuk, na de legalább szarba nem néztek mellé. Nem örülök. Azért viszont örülök, hogy Xena, Bright, Butytime (korábban egyiptomi istenség, azóta viszont bevezették a didaktikus materializmust, és ez nem tett jót az istenpiacnak), Rejtő-hős és Zergling ott voltak. Kiderült a dudor-dráma végkifejlete, hát ilyen is csak Rejtő-hőssel történik ( de csitt, itt jön ő maga!) Amúgy elvoltunk, mint a befőtt, röhögtünk, nagyon.
Hazafelé menet pedig jól beégettük Zerglinggel Butytime-ot és Rejtő-hőst, ahogy fáradtamerikaitengerészgyalogos-ügetésben, képzeletbeli Garandot markolva zúztunk egészen a BAH-csomópontig, és időnként megálltunk, hogy előrefeszített állkapoccsal, macsón a vállunkra vessük a - még mindig képzeletbeli - fegyvert. Hogy bevárjuk őket, háhá. Aztán jött a C3PO & R2-D2 páros, két standard humanoid előadásában tolmácsolva. Hát igen, öröm a közelünkben lenni.

...aztán meg azt álmodtam, hogy valami ismeretlen behányt a tagboardomra az éjszaka, és mire beérek a munkába, már dúl a flém. (A blogommal álmodtam, igen. Nesze neked álomfejtés.)