Whááá, legszívesebben hangeffektekkel tölteném fel ezt a postot.

A gép, jelentem, működik, a Windowst is csak egyszer kellett újrainstallálnom, de most úgy tűnik, kicsit jobb a helyzet, mint az előző hardverrel. Azért akkora hihetetlen előrehaladást nem észleltem - kicsit kisebb volt a szaggatás, kicsit több az effekt, de azért mindent összevetve nem váltottam abakuszról Cray-re.

Beütött a reggeli energiaital, meg a tudatom határvidékén görnyedt háttal, itt-ott megtépázva kóválygó álom-emlék (*HRÖÖMFF*), amikor is a következők történtek:

1. jelenet: Srakker rohan egy templom felé, az óráját nézi, mert elkésett. Szürke öltöny van rajta, a kezében virágcsokor, végülis tökmindegy, milyen, a lényeg, hogy a sziromlevelek vörösek. Ajtó belökve, belső monológ: "Úristen, baz, ilyenkor elkésni..."
2. jelenet: három ember pisztollyal fenyegeti az egybegyűlteket, elhangzik az obligát "Fegyver van nálam és nem félek használni!" (Az atomfizikus, aranyanyám. Mintha nem látnánk.) Srakker fékez, megtorpan, szembenéz egy revolverrel, amin hangtompító van. Két férfi a támadó, meg egy nő, akin fekete nagyestélyi van - kábé annyira csábító, mint egy sötét kelmébe burkolt, napbarnított bojler. Srakker engedelmesen a padlóra dobja a pénztárcáját, amiből egy romlottlazacszínű ötszázas kandikál ki, meg egy bankkártya.
3. jelenet: szóváltás - Srakkernek nagy a szája, főleg, mert gyanítja, hogy ilyen pisztoly - értsd: hangtompítós revolver - a világon nincs. Srakker odaugrik, és dulakodni kezd a pisztolyt markoló férfival.
4. jelenet: a férfi kiszabadítja magát, eltaszítja Srakkert, és három méteres távolságból hat lövedéket ereszt Srakker mellkasába. Srakker bárgyún néz az öltönyéről ide-oda pattogó sárga műanyaglabdacsokra. A pisztoly kiesik a fickó kezéből.
5. jelenet: a semmiből elősenderedik Rejtő-hős, és a földön prögő pisztolyt úgy közelíti meg, mintha legalábbis kobra lenne. Végül, amikor a csőtorkolat nem felé néz, felkapja, és a kettes számú, eleddig elhanyagolt lúzerre fogja. Egyes számú lúzer és estélyis bojler menekülni kezd.
6. jelenet: Srakker egyes számú lúzer után veti magát, és jobb karjával egy vaskorlátba, bal karjával a lúzer karját markolva megakadályozza a menekülésben. Srakker ujjai, mint a vaskapcsok, na de most komolyan, mert egyes számú lúzer a karját markolva összerogy. Az előkerülő vendégek megragadják és elcipelik.
7. jelenet: Srakker kirohan a templombelsőből, amihez - visszatekintve érdekes módon - csatlakozott azóta egy előtér is. Odakint tömeg, estélyis bojler éppen küzd, mert nem akarják átengedni. A jelenet szubjektív időben kábé öt percet vesz igénybe. (Közben Srakker többször vizuális kapcsolatot létesít a célobjektummal, majd elveszíti.)
8. jelenet: mielőtt Srakker odaérhetne, és lovagiatlankodhatna, felmentő sereg érkezik, és elragadják estélyis bojlert.
9. jelenet: Srakker visszatér a templombelsőbe, ahol Paszulykaró és Rejtő-hős tárgyalják az iménti eseményeket.
- Én elhiszem, hogy bajaid vannak a technikával, de nem értem, miért kellett nekirohannod annak az embernek - dicséri épp ironizálva Srakkert Paszulykaró.
Epilógus: óra pittyeg, Srakker ébred. - Űűááá - mondja, és próbálja levakarni a garatürege belső felületéről a gyanús állagú, szerves trugyát.

Hát nesztek, álomnapló. Most komolyan, őszintén, kedves írótársak, ennek mégis mi a fityfene hasznát veszem mondjuk a Frontline-nál? (Hülye álmaim vannak, jé. Az ébrenlét sem hoz jelentős javulást.) Hagyjuk egymást már békibe.

No. Mentem kérdőívet írni. Eeeeszméletlenül jó lesz. Biz' ám.